Tájékoztatás az állattartók kötelezettségeiről
A Mátészalka városban lakó, kedvtelésből állatokat tartók számára összefoglaljuk azokat a jogszabályi rendelkezéseket, amelyek előírják az állattartással összefüggő kötelezettségeiket, így ezzel kapcsolatosan több tévhit tisztázódhat. Tájékoztatónkban a kedvtelési célú állattartáson belül főként az ebtartással kapcsolatos legfontosabb tudnivalók, szabályok ismertetése a célunk.
Ne feledjük, a kedvtelési célú állattartás az alapvető tartási feltételek biztosítása mellett mindenki számára lehetőség, azonban egyben az állatról való gondoskodás felelősségét és kötelezettségét is magában foglalja!
Az állatok tartásának általános szabályai
- Az állattartó gondoskodni köteles az állat megfelelő és biztonságos elhelyezéséről, szakszerű gondozásáról, szökésének megakadályozásáról, az állat igényeinek megfelelő rendszeres, de legalább napi egyszeri ellenőrzéséről.
- A megkötve tartott vagy mozgásában egyéb módon korlátozott állat számára is biztosítani kell a zavartalan pihenés és a sérülésmentes mozgás lehetőségét.
- A szabadban tartott állatok számára biztosítani kell olyan területet, illetve búvóhelyet, ahol veszély esetén, valamint az időjárás káros hatásaival és az egészségre ártalmas hatásokkal szemben
védelmet találnak.
- Az állandóan zárt körülmények között tartott állat számára az állattartó köteles az állat szükségleteihez igazodó megfelelő mozgásteret biztosítani.
- A kedvtelésből tartott állat ürülékét az állattartó a közterületről köteles eltávolítani.
- Tilos a kistestű ebet 10 m2-nél, közepes testű ebet 15 m2-nél, nagytestű ebet 20 m2-nél kisebb
- területen tartósan tartani.
- Ebet állandó jelleggel, hat hónaposnál fiatalabb ebet tartósan kikötve tartani tilos.
- Belterület közterületén - kivéve az ebek futtatására kijelölt területet - ebet csak pórázon lehet vezetni. (Az ebek póráz nélküli sétáltatására, futtatására a TESCO mellett lévő fás terület vehető igénybe.)
- Közterületen ebet csak olyan személy vezethet, aki fizikailag képes az eb irányítására, kezelésére és féken tartására.
- Közterületen az eb tulajdonosának biztosítania kell, hogy az eb sem más állatot, sem embert harapásával ne veszélyeztethessen.
- -Szájkosarat használni kizárólag az egyed jellemzően agresszív magatartásának ismerete esetén kell.
Transzponderes (chip) jelölés
- Négy hónaposnál idősebb eb csak transzponderrel megjelölve tartható, ennek betartását a járási állategészségügyi hivatal ellenőrzi.
- Az állatorvos köteles az eb transzponderrel történő megjelölését, az eb ivartalanítását, vagy kisállat útlevele kiállítását követő 8 napon belül az eb adatait nyilvántartó országos elektronikus adatbázisban regisztrálni. Az adatbázisban történő regisztráció, valamint az adatbázisban regisztrált eb adatának megváltozása miatti adatmódosítás díjmentes.
- A transzponderrel megjelölt eb tulajdonosának, a tartó személyének, az eb tartási helyének megváltozása, vagy az állat elpusztulása esetén az eb tartója az adatváltozást 8 napon belül köteles az állatorvossal az adatbázisban regisztráltatni.
- Az állattartónak rendelkeznie kell a kötelező immunizálásra vonatkozó mindenkori adatokkal és dokumentumokkal, egyedi tartós megjelöléssel rendelkező állat esetében az állat azonosítására vonatkozó adatokkal és dokumentumokkal is. Amennyiben az állat új tulajdonoshoz kerül, részére e dokumentumokat át kell adni.
Veszettség elleni oltás, oltási könyv
- A veszettség elleni védőoltást az ebtartó bármely szolgáltató állatorvossal elvégeztetheti.
- Az állatorvos az eb vizsgálata, kezelése előtt köteles ellenőrizni, hogy az állat transzponderrel jelölt-e. Veszettség ellen csak elektronikus transzponderrel megjelölt eb oltható.
- Az állattartó köteles minden három hónaposnál idősebb ebet veszettség ellen saját költségén, az állat állategészségügyi felügyeletét ellátó szolgáltató állat - orvossal beoltatni az alábbiak szerint:
- az eb három hónapos korában 30 napon belül,
- az első oltást követően 6 hónapon belül,
- ezt követően évenként.
- Az oltást végző állatorvos az oltás beadását a helyszínen az oltási könyvben igazolja.
- Az állattartó köteles az immunizálás megtörténtét igazoló oltási könyvet megőrizni, az azt ellenőrző állategészségügyi hatóság felszólítására bemutatni, illetve tulajdon átruházás esetén az új tulajdonosnak átadni, továbbá biztosítani, hogy az oltási könyvet a közterületen az ebre felügyelő személy magánál tartsa az oltás megtörténtének és érvényességének bizonyítása céljából.
- Az oltási könyv megrongálódása, elvesztése esetén az oltást végző állatorvostól nyolc napon belül az oltási könyv pótlását kell kérni.
Kóbor és elkóborolt ebek
- A települési önkormányzat kötelező feladata a település belterületén a kóbor állatok befogása. Az így befogott kóbor állat - amennyiben a befogástól számított 15 napon belül a kóbor állat tulajdonosa nem válik ismertté - az állam tulajdonába kerül. Az állatvédelmi hatóság gondoskodik az állat tulajdonjogának átruházásáról, ha az eredménytelen, az állat végleges elhelyezéséről.
- Ha a kóbor, vagy elkóborolt állat tulajdonosa ismertté válik, a tulajdonos köteles az állatot visszavenni, valamint a befogásával és elhelyezésével kapcsolatos költségeket megtéríteni. Ha a tulajdonos az állatot nem veszi vissza, vagy az állat egészségét súlyosan veszélyeztető tartási körülmények miatt az állat a tulajdonos részére nem adható ki, az állatvédelmi hatóság.
- Az addig felmerült költségek megtérítésére való kötelezés mellett - az állatot elkobozza, ezt követően gondoskodik az állat tulajdonjogának átruházásáról, vagy az állat végleges elhelyezéséről.
- Ha az állat végleges elhelyezése csak rendszeres költségráfordítással biztosítható, a korábbi tulajdonos a jogsértés súlyától, ismétlődésétől függően legfeljebb 12 hónapra jutó költség fizetésére kötelezhető.
Állatvédelmi bírság
- Aki tevékenységével vagy mulasztásával az állatok védelmére, kíméletére vonatkozó jogszabály, vagy hatósági határozat előírását megsérti, vagy annak nem tesz eleget állatvédelmi bírságot köteles fizetni.
- Az állatvédelmi hatóság által kiszabható állatvédelmi bírság alapösszege tizenötezer forint.
- A bírság mértékének megállapításához a bírság alapösszegét meg kell szorozni a vonatkozó jogszabály mellékletében található szorzókkal.
- Több tényállás együttes fennállása esetén a bírság mértéke nagyobb összeget is kitehet.
A bírság megállapítását megalapozó jogsértéseket és azok szorzószámait az állatvédelmi bírságról szóló
244/1998. (XII. 31.) Korm. rendelet tartalmazza.
Az előírásokat az alábbi jogszabályok tartalmazzák:
- az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény,
- a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet,
- az állatvédelmi hatóság kijelöléséről szóló 334/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet,
- az állatvédelmi bírságról szóló 244/1998. (XII. 31.) Korm. rendelet,
a veszettség elleni védekezés részletes szabályairól szóló 164/2008. (XII. 20.) FVM rendelet.
Mátészalkai Polgármesteri Hivatal